Mea culpa
hogy vétkes voltam
ma már nem kérdés
a zsigerekből kiveszett az érzés
voltam szelid Káin
és flegma Ábel
Szisziphosz ki
nyugalmat lel
voltam Ádám
kinek nem volt meg
az Éva
csak az alma
a kígyó
meg a bűbájos fa
voltam császár
törött bili fölött
akin a kalaposinas
jóízün röhögött
bűnöm csak egy volt
hogy még akkor sem
féltem
amikor nyílvánosan
anyóst cseréltem.
5 hozzászólás
Szia!
Micsoda ellentéteket szedtél versbe. Nekem nagyon tetszik. Főleg a szilveszter éjjeli bátorságod. Anyóst cserélni legalábbis csak az tud aki, nem gyáva. Biztosan van mögötte más jelentés is, nem tudom, de nekem így is elnyerte a tetszésemet.
Üdv.
Humoros írásod kabaréba is beillik. Szalvétajegyzetnek elmegy, de ez annyit jelent, hogy még javítani akarsz rajta. Tehát: a bűbályos nem bűbályos, hanem bűbájos! Aztán igaz nagy betűk vannak benne, pontok nincsenek. Szerintem a verseket is mondatokra kell tagolni. Ma már elhagyható az a módszer, hogy minden sort NAGY-betűvel kezdjünk, de azért a mondatokról nem szabad megfeledkezni.
Egyébként remek a humorod, egy óévzáró bulira is megfelel.
Üdv.
Egy mindent kipróbált ember mea culpája. Tetszik, a benne rejlő humor is jó.
Szeretettel: Rozália
szeretem a bátrakat
Hanga
Nagyon tetszett a vers hangulata, vidámsága, igazi szilvesztert varázsoltál a nyárba.
Zagyvapart.