Igazán ragyogó ez az ősz,
festői színben csábos ajakkal,
magabiztosan pózol előttem,
föld színekben, sudár alakkal.
Olyan igéző, mint egy modell!
Szívem kalapál… nem vénül bőre!
Mily ékes! Tátott szájjal nézem, hogy
öröm dal árad szét belőle.
De, nézd! Már őszül a szép haja,
ám szívemben még mesés ősz lobog.
Hova botorkál, és miért hervad?
Itt mennyi, mennyi még a dolog!
3 hozzászólás
“Hova botorkál, és miért hervad?”
Bizony lassan elhagy bennünket.
Tetszéssel olvastam szép őszi soraid.
Szeretettel: Rita 🙂
K
Kedves Zsuzsa!
Szereteted határtalan az ösz iránt!
Különösen akkor,mikor még:
“Mily ékes! Tátott szájjal nézem, ”
és sajnálatodat fejezed ki,mikor:
“De, nézd! Már őszül a szép haja,”
Gratulálok:sailor
Legyen szép napod!