Ha a szívnek zárja
kulcsra van bezárva,
mi nyitja ki vajon?
Azt csak én tudhatom…
A kulcsa violin,
próbálgasd idekinn,
s ha illetlen kezed,
be nem illesztheted!
Füleddel eszeljed,
milyenre reszeljed!
Csalafinta kulcsa,
mollal, dúrral szólna?
Egyik tolla Á-moll,
oly finom s áttetsző,
mint egy moly szájával
szétrágott jegykendő.
S hogy a te szemedből
hulljanak a könnyek,
a másik kulcstoll C-dúr,
e kettő lészen úr,
mely illik a zárba,
s szíved nem lesz árva.
Jöhetnek akkordok,
milyeneket hallok
immár a fülemben,
a derengő csendben…
…szemed rám mereszted,
s kezem nem ereszted…
1 hozzászólás
Jó humorral, szinte szatírával fűszerezett soraid között némi zenei oktatást is folytatsz, ami nagyon jóóóó! Talán kimaradt, még egy-két kulcs, de hogy szellemiségedhez hű legyek, talán a spájz kulcs! Jókedvű szeretettel gratulálok és köszönöm a jókedvet, melyet verseddel hoztál: Zsuzsa