Szívsirató

Mit ér már a csók,
ha íze mint a vér?
Miért ölel a kéz,
ha más szerelmet kér?

Lüktet-e a szív,
mit megunt a remény,
s feltámaszt-e minket
még sápadt őszi fény?

Vagy alkonyattal múlik el,
és csöndes félhomály
köszönti bús szerelmünk
ha társra nem talál..

Most itt állok előtted,
s átnézel szívemen,
mert szemeddel már nem találsz
semmit, hogy szép legyen..