Újra szomorúan ébred a hajnal,
áztatja homlokát esőben a hegy,
pipáló erdő verejtéke szárnyal,
és a messzi tájak egeire megy.
Melletted hosszú és kellemes az éj,
nélküled a nap nem ér véget soha.
Kegyetlen a reggel, ellágyít a fény,
kegyes az est, mert elhoz karjaimba.
1 hozzászólás
Szep kepekben fejezted ki az erzeseidet.Gratulalok!:)