Nem hívlak vissza
Én csak búsongok a szerelemről
Szívemből az igazi dal elfogyott
Törött harangok csilingelnek bennem
Lemondtál rólam, hát én is lemondok
Elég volt élni hamis gyötrelmekben
Elég volt remélni a reménytelent
Nem hívlak, elég volt a kínokat megélni
Ha elhagytál, örökre elmehetsz
A vágyak utjain
Te olyan vagy mint egy fáradt álom
Jöjj, szeresselek imádott kedvesem
Életünk egy porszem az órában
Mely az időt lassan mérve lepereg
Ne várd a napok unalmas múlását
Az élet csak egy múló, elfutó végtelen
Az emléked még most is fórron éget
Oh jöjj szerelmem ,míg lehet: öleljelek
1 hozzászólás
Nagyon tetszik. Gratulálok. Jó érzések kerítettek hatalmukba miközben olvastam soraid. Kellemes, dallamos írás.