Szavaimat szél sodorja
éjszakáim nincsenek
száraz levél recsegősen
sercegi csak: ég veled
kőből is farkas üvölt rám
s ha vízen holdat bámulok
száraz szívem vérét ivó
halált nézem, vágyódom
egy jobb életre nem élek
csak ájulok
a múló jelen sötét álom
nem élek csak érezem
hogy e furcsa látomás itt
nem más mint az életem
10 hozzászólás
Fájó, szinte sajog…, de nagyon jó vers, gratulálok András!
Jó vers, nagyon jó a ritmusa.
Talán az élet nem olyan rossz, hogy vágyódj a halálra.
Bár úgy gondolom ez egy régebbi versed.
Tetszett.
Üdv: József
Hmm, olyan hangulata van, mint egy megfáradt vándor verejtékes homlokának, már ha érted (én már csak ilyen érdekesen tudom kifejezni magam :-))
mire gondolok.
Nagyon beleül az ember szívébe.
Hanga
Az álmok pedig nem hazudnak, a múló jelen, ha sötét álom…
De ez az életed, és tele van látomással, nagyon elkaptad a versed ritmusát…
Grati: dinipapa
Kedves András! Egyet értek a címmel. Az ilyen érzéseket ki kell verni a fejből, a szívből. Átérezhető a versed, tetszett! Szeretettel: Andika
Mély érzéseket kelt ez a versed /is/.
Mindamellett ritmusos, kellemes az olvasása.
A mondanivalója viszont magáért beszél.
Nagyon erőteljes, nagyon tetszett.
Az jutott eszembe a versedről, hogy talán azért működik így a "rendszer", mert csak így tudjuk értékelni azokat a pillanatokat, melyek az életben igazak, és szépek…
A versed (mint mindig) nagyon kifejező!
Gy.
Köszönöm kedves Minnyájatoknak!:)
Kedves András!
Még csak most jutok ide, hogy néhány szóban leírjam véleményemet, gondolataimat, amit a versed indukált bennem.
Ez a műved szomorúságot tükröz. Vannak az embernek ilyen napjai, mikor így érez, de legyen előtted a célod, és törekedj boldog lenni! Sikerülni fog!
Ez az írásod, nagyon szép dallamos. Köszönöm, hogy olvashattam!
üdv.:
hamupipő
Gyönyörű vers, lendületes, és sodró…a tartalom szomorú, de ez mély érzéseket indukál az olvasóban.
H.