elfáradt a ház
gonosz növény lepte el repedéseit
éhes szájú ezer indás
szörnyetegcsápok
kígyóznak elő a résekből
lassan roppan össze a tégla
temérdek erős kacsból
ujjak nőnek
kúsznak másznak
álom nélküli
üres a látóhatár
a kiszáradt mederben
csak egy apró zsilip
kattog kitartóan
a szuszogó falak halódnak
az áporodott szag
mint fogatlan zsivaj
bundát terít az éjszakára
csecsemők a csillagok
4 hozzászólás
Kedves Edit!
Elöször ie elosmerésem az iránt,mennyire
ki tudod fejezni a témát!
A kép annyira látható,szinte a szemünk elött.
"
a kiszáradt mederben
csak egy apró zsilip
kattog kitartóan"
—hallani a kettogást!
Szép napot:sailor
Ügyelj magadra!
Köszönöm Sailor! Vigyázok, vagyis ügyelek. 🙂
Remélem felnőnek a csillagok.
Szeretettel gratulálok
Ica
Ölellek Ica! Én is remelem! ❤