2024. december 27., péntek
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    elmélkedés

    Talán értem

    GyömbérBy 16 hozzászólás813 megtekintés

    ÉRTEM azt, hogy mi volt eddig, s mi nem,
    megtettem majd mindent, azt hiszem.
    Lehet, hogy nem fénylett, sőt némelyik kopott,
    de lehoztam az égboltról pár csillagot.
    Elképzelhető, hogy egy-két percet tán csal,
    de adtam toronyórát lánccal,
    és néha felhős, de kék eget,
    s azt is adtam, mit nem lehet,
    és a szívemet kissé véresen,
    és enni is, hogyha éhesen,
    találtam Rád itt, ott, amott,
    és adtam virágok közt olykor gyomot,
    mindezt tisztán, nem várva semmit,
    ezt adhattam, épp csak ennyit.
    Ja! és olykor egy-két versikét,
    mit a szél fújhatott felőled szerteszét…
    Tán lehet, nem kértem, de vártam,
    hogy egy-két csillag legyen nálam,
    és egy toronyóra lánccal jó lett volna,
    még úgyis, ha nincs mutatója,
    és egy kis ég is kellett nekem,
    felhőkkel, vagy felhőtelen,
    és a szíved akkor is, ha kissé fagyos,
    s jó lett volna, ha arcom maszatos
    attól, mit tenyeredből eszek,
    de persze, Te ki sem veszed
    zsebeidből azt,
    s ha olykor gazt
    adtál volna néhány szál virággal,
    nem cseréltem volna az egész világgal!
    A versikét… azt nem is kértem,
    ha a többit megtetted volna ÉRTEM!

    Share.

    16 hozzászólás

    8. Horák Andrea Kankalin on

      Szia Gyömbér! 🙂
      Bennem taroltál térben és időben is. Aztán a múltban és a jelenben.
      A versek világában is.
      Kifejezetten élvezem költészeted, mert itt mindig olyan sorokat találok, amelyek maradandóak. Nem csak bennem, hanem az utókorban is.
      Ezért szeretek betérni ide (nem csak ezért).
      A lelkem darabjait vélem felfedezni. Ezen kívül élévezet minden versed, mert mindegyik ad.
      Csodállak a verseid miatt. 🙂
      Köszönöm, hogy olvashatom őket. 🙂
      Szeretettel: Kankalin

    Leave A Reply