leszednek egykor megvénült ágaimról áldott kezek
talán leszek majd fagyöngy az Úr oltárán
szép vázába raknak szőke angyalok
talán leszek majd szikláról lezúduló vízesés
izlandi sziget körülöttem békés óceán
talán leszek majd árnyas erdei út kikötött velencei gondola
magányos fa zöld lankák ölén
hatfogatú hintóra bár nem remélek
de gyermekkorom két sovány tehene húzta szekerére még felférek
s jönnek majd értem szárnyas szeráfok kerubok és trónusok
Isten tenyerén lelkem majd felragyog