Elmenni, elmenni soha sem visszanézni.
Elmenni messzire, messzi távolba,
Ahol nem ismernek, ahol sohasem hallottak rólad.
Ilyenek az emberek minden elől menekülnek.
Te is, én is, ő is ilyen, mert mindentől félünk, rettegünk.
Nem létezik tökéletes ember, aki nem fél és nem menekül.
Ha elmenekülsz és újhelyre mész el,
Újra kell kezdened mindent.
Új barátok, új ismerősök, új szerelmek.
Ha mindezt újra megtalálod, akkor sem leszel boldog,
Mert a régi életed kísérteni fog,
Hogy a féltett titkaidat az új barátaid megtudják,
És szégyenkezel, sírsz és szenvedsz.
Nem, nem kell ez senkinek.
Újra kezdesz mindent újra és újra,
És ha már az életed kisiklik teljesen,
Sajnos ilyenkor jön a rettenet!
Vajon mit tegyél, hogy cselekedj?
Tán halj, meg vagy tűnj el véglegesen?
Ilyenkor tedd azt, hogy visszafelémész,
A problémák gyökeréig.
És ha mindent megoldottál és már tovább, nem menekülsz,
Akkor jön le a boldog és önfeledt halál.
Tanács
By Katus
2 hozzászólás
Köszönjük a tanácsot, de hát nem egészen így van ám az élet és nem szabad csak a halálra gondolni, hanem boldognak és vidámnak lenni. A versed amúgy jó alakilag, csak, mint látod a tartalmával én nem értek egyet.
Köszönöm hogy elolvastad! De tudod mindenkinek más a véleménye és a látásvilága. Én abban az időszakomban úgy láttam a világot, de mostmár máshogy! Most boldog vagyok és remélem így is, marad!