Szól a zene, hívogató,
párom szava simogató…
Átölelő két karjában
perdülünk az éjszakában.
Lágy muzsika, szépen szóló,
testem híven hozzá hajló.
Szívünk forró lángja lobban,
szerelemben égve dobban.
Nem számít már pergő ritmus,
megérint egy ősi rítus…
Hangok tűnnek végtelenbe,
táncunk visz a fellegekbe
14 hozzászólás
Kedves Judit!
A táncálom ritmusa , elvihet a fellegekbe, el bizony. Szeretem, amikor vidám pergő ritmusú verssel rukkolsz elő-:-)
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta!
Minden tánc egy álom.
Köszönöm, Judit
Nagyon kedves dal ez, lendületes, ritmusos, a rímek meglehetősen népdalosak ugyan, meg néhol a szóhasználat is kicsit, de ha egy tábortűz körül vagy pláne körtánchoz énekelnénk, ez senkit nem zavarna 🙂
üdv
Zsázsa
Köszönöm Zsázsa!
Szeretettel, Judit
A táncolás felvidít, életörömöt ad, újjászületik az ember.
(ne csak álom legyen)
"pergő ritmus" 🙂
Szeretettel
Emese
Kedves Emese!
Egyre ritkább öröm az életünkben.
Köszönöm, Judit
Kedves Judit!
síró hegedű
nevető szakszafonnal
a táncra csábit
érzem testedet
a szived gyorsabban ver
lángja megéget
zene elhalgat
de mi táncolunk tovább
nem látunk senkit
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Köszönöm a szép haikukat!
Szép népdalszerű/műdalszerű írás.
Köszönöm Csaba!
Judit kedves!
Olyan lágy dallamú, és mégis pergős. "táncunk visz a fellegekbe." Ott bizony jó lehet.:)
Gratulálok!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Egyszer eljutok oda…
Köszönöm, Judit
Kedves Judit!
Pergős, lendületes. Tetszett.Gratulálok!
Barátsággal:Ági
Kedves Ági!
Köszönöm, hogy olvastad!
Szeretettel, Judit