Loccsantásig tele szivek
Érződik a tavaszi meleg
Duzzadt patakok vize
Ágak rügyezve tekintnek bele
Hallszik a fákon a madarak dala
Ráérős emberek figyelnek oda
Nem kell rohanni,csak menni
Egyszere csak egy helyen lenni
Felkorbácsolt tavaszi vágyak
Pendűlésig csikarják,de várnak
Tüzesen égnek a lázas szivek
Testvérré válnak az ellenségeg
Csalogatja lágyan mélyről a jót
Hosszasan viszhangzó szót
Minden tavasz az életnek újkora
Emberek a tavaszt ne hagyjátok el soha
4 hozzászólás
Szia, szép ez a vers! Valóban igazi tavaszi hangulata van!
Üdv.: Dorka
Köszi Doreen! Együtt örvendjünk a tavasznak.
Kedves Szejke!
Nagyon örülök neked!
Versed tele szenvedélyelés szinte harsog! csodálatosan ível fel, fel szinte beharsogja világot a végén.
üdv: marica
Kedves marica!
Szép tavaszi vers.
Ági