Virágba borult a táj,
Madarak csicsergését hallom már.
Források csobbanását,
Vizek simogatását,
Nyári szellő lágy fuvallatát
Érzem már.
Erdei virágok illatát
Viszi a szél tovább.
Állatok zsivaját
Messziről hallani már.
Egy tisztás közepette
Gyermekek táncolnak körbe-körbe,
Vidáman és önfeledten dalolják énekük.
Szüleik figyelik
Minden léptük,
És vigyázzák életük.
Ha egy kicsi bajba kerül,
Megy a csapat,
Hogy kimentse őt.
Haza viszik,
És ágyba teszik.
Forró teával itatják,
És meleg takaróba
Jól belebugyolálják.
Párnák közé fektetik,
A friss szellőt az ablakon át
Beeresztik.
Lágy zene csendül fel,
Elalszik a kis beteg.
A kis csapat távozik,
Szülei körülülik ágyát,
Hogy vigyázzák álmát.
Kívánjunk neki:
Jó éjszakát!
Tavaszi látkép
By Ledakata
3 hozzászólás
Kedves Kata! Olyan szép, hogy csak na! Meg kellene festeni. Meg egy kis tavacskát is mellé, hattyúkkal és rózsaszínű tavirózsákkal a kék ég alatt…
Viccet félretéve: igazi giccs ez a javából. Biztos tudsz jobbat is! Elő vele! Üdv: én
Kedves Kata!
Valahogy kellemetlen sorokat nehezen ír ide az ember, igazi konformizmus ez a javából… Mégis, én ezeket szeretem a legjobban a tákolmányaim alatt, sokkal építőbb, mint feleslegesen dicsérgetni a másikat.
Számomra túlságosan egyszerű és sallangos a versed, melyet nem is lett volna kötelező verses formába öntened. Nekem is voltak, biztos lesznek is ilyen verseim, lehet azt a hibát is elkövetem, hogy nem hiszem el magamnak és kiteszem…
Láttam, 2000 óta írsz, remélem legközelebb egy ennél sokkal-sokkal jobb verssel örvendeztetsz meg, szívesen olvasnék vidám és jó verseket, mert ez azt hiszem a kettő közül az egyik szeretne lenni.
Üdvözöl és várja a következő írásod:
Balázs
Gyönyörű kép tárul elénk az elején, nagyon szépen lefestetted.