Magányom egy ismeretlen…
nem barátom immár nekem…
Kidobtam őt az ablakon,
nem akartam, hogy rám unjon.
Keressen mást haverjának,
pusztuljanak álnok árnyak.
Tavasz öblös nevetése,
víg játéka, kedvessége
kell már nekem, nem a gondja,
ami a lelkemet nyomja.
2017. ápr. 10.
6 hozzászólás
Szuper a cím a szöveghez.
Köszönöm, Andi!
Csatlakozva Andihoz. A teherledobás átjön a pergő ritmuson, s bizony a legtöbb helyen kiválóak a rímek, követhető a történet is.
üdv: Grey
Köszönöm, Grey!
Kedves Edit!
Örülök, hogy Neked sikerült! 🙂
Szeretettel: dodesz
Dodesz…….köszönöm….és drukkolok……❤.
Edit