Vágyom a tavaszi nap fényét,
Vágyom szerető kezed egészét!
Vágyom a lágy simogatásod,
Ajkaid lágy csókjait számon!
Érzem a tavaszi nap melegét,
Szívemben szerelmed ős erejét!
A napnak, hogy süssön, megtiltani nem lehet,
Szerelmünk elmúljon, szívünk ilyet nem tehet!
Míg forog a föld, és süt a nap,
Szerelmünk él és erőt ad!
Erőt ad nekünk, hogy szeressünk,
Lélekben örökké, egyek lehessünk!
Vágyom a tavaszi nap fényét,
Vágyom édes ajkaid ízét!
Vágyom átölelni hófehér tested,
Lelkemmel övezni, szerető lelked!
3 hozzászólás
Nagyon megkapott a versed. Éreztem, mennyire vágyódsz. Éreztem mennyire mély a szerelmed a távol lévő kedvesed, szerelmed iránt. A többesszámokból úgy gondolom, ő is ugyanúgy érz, mint te. Jók a képeid, hasonlataid. Nem számoltam a szótagszámokat, mert így volt jó a vers. Gratulálok
Ezek a szinte tökéletesen tiszta rimek megérdemek az ütemet is.
Ej,ha én ilyen rimekben tudnék írni,bezzeg utánazsámolnék a szózagoknak is.
gyogyonak! Kösz a kritikát!Tudod én nem számolok semmit, lehet, hogy kellene,de azt írom ami a szívemből jön és úgy érzem annak meg van a ritmusa, szerintem egész jól játsza a szerelem dalát!