Szédítő tavaszi forgatagban
bódul a szívem. Itt ragadtam,
mint aki táncát halálig ropja
szomjas szívvel, olthatatlan.
Tűz körül járjuk végső táncunk,
perzsel a hője. Frissnek látszunk,
vad fiatalnak életörömmel
átitatva. Mondd, ugye játszunk?
És ez a játék örökké tart majd,
ahogy ígéred. Nem kell a hajnalt
többé megérnem álomba vágyva,
visszatekintve.. mint kit a fény csalt,
nem kell majd végül porrá égnem,
apró bogárnak a lámpafényben.
Kell ez a fény, és jó ez az izzás,
egész télen csak nem is éltem.
Szállnak a fürtök, szárnyal az ének,
dobban a tánc. Ne nézz rám, kérlek,
elborít lényed élő fénnyel,
szemed tüzétől, látod, elégek.
Lelkemben vágyó láng lobog,
ilyenkor nappal is álmodok,
mint tavaszi éjek forró mélyén,
rólatok leányok, asszonyok.
9 hozzászólás
Ügyes, dallamos, szép…./bocsi, h. szólok: szerintem a 4 strófa utolsó sora megtöri a ritmust/ ettől eltekintve kellemesen zsongító!
Xanaxa, tökéletesen igazad van, és nem is véletlenül van így, a gondolatsor, a hangulat, a lendület is kissé mást irányt vesz szándékaim szerint. Köszönöm a figyelemedet!
aLéb
Az ifjúi hév felszabadult lendületét érzem versedből.Jó volt olvasni.
Üdv: wryan
Jó vers, jó volt olvasni! 🙂
Szeretem, ha nem mindig fut végig a ritmus, amikor megtörjük egy másikkal ritmussal – nekem az tetszik… szerintema versírás nem szabályok erdménye, hanem érzelmeké, s nem számít benne a törés, ha kifejez valamit. Nekem nagyon tetszett pont az a törés!:) Grat!
Szépen megformált versed, telve költői kifejezésekkel és színes képekkel, – nagyon tetszik. A Véletlenek közt bóklászva találtam rá. Örülök, hogy elolvastam. Különösen tetszik a kövekező részlet: "Lelkemben vágyó láng lobog, ilyenkor nappal is álmodok,"
Üdvözlettel: Kata
Köszönöm, hogy olvasol, Kata.
aLéb
Gyönyörű érzéseket rejtettél el …telítve
gyönyörű költői képekkel .
Örömmel olvastalak ismét!
Köszönöm szépen, Zsike 🙂
aLéb