2024. december 25., szerda
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    elmélkedés

    Tavaszt csodáló némaidegen

    AlkonyiBy 22 hozzászólás483 megtekintés

    Lehetnél suttogás nyüzsgőzajban,
    s megnyugvás ezerédesbajban.
    Lehetnél kézmeleg szerető,
    s esernyőm, ha sötétlik az égtető.
    Lehetnél hűs zápor égőlelkemen,
    ücsörgő hű altató éjjeli szerelem.
    Lehetnél kabáthideg nappalom,
    segítőkotta elfeledett dallamom.
    Részlet régi képeken,
    csukott szememnél kinyílt végtelen.
    Tavaszt csodáló néma idegen,
    ki télben fátyolos ködöt hurcol,
    lehetnél a végzetem a hosszú úton.
    Megfáradt öreg rögös mosolyon,
    lehetnél ölelés magányos hajnalon.

    Share.

    22 hozzászólás

    1. Bödön on

      Szia Alkonyi! A vers nagyon szép, érzelmes, – ahogy szinte megszokott már a verseidben. Azon gondolkodom azonban, van-e jelentősége, fokozza-e a hangulatot, jobban olvashatóvá teszi-e a verset a külön írandó szavak egybeírása? Mitől jobb, több a "nyüzsgőzaj" a nyüzsgő zajnál, az "ezerédesbaj" az ezer édes bajnál, az "égőlelkemen" az égő lelkemen-től? De félreértés ne essék, tényleg magával ragadó sorok, képek az "altató éjjeli szerelem" vagy ez a sor: lehetnél ölelés magányos hajnalon. Szeretettel üdvözöllek: én

      • Alkonyi on

        Szia Bödön😊

        Számomra jobban él a kép, illetve amit elszeretnék mondani az nem egy
        jelenben zajló cselekvés,hanem folyamatában zajló,tehát olyan,mint
        egy gondolat, ami lehet 4 hónapig is tart….
        Így is helyes , és abban a formában is ,ahogy te írod 😊

        Viszont csak akkor érzékeltetek így,ha okom van rá😊

        Folytatás következik nemsoká 😊…

    2. Alkonyi on

      "nyüzsgőzajban"- abban a pillanatban ahol érzem,hogy nehéz a lét.
      "ezerédesbajban"-két főnévből álló jelöletlen birtokos jelzői vagy jelentéssűrítő és alárendelő összetételeket egybeírjuk.

      "Kabáthideg nappalom"- kabáthideg a világ itt külső tényezők, rossz időszakok
      nappalom az a valaki aki felébreszti a sötét éjszakát.
      Felkél a napsugár😊

      "segítőkotta elfeledett dallamom"- mikor nem tudom hol a helyem,
      ki is vagyok, miért harcolok….
      ez az elfeledett dallam.

      A segítőkotta pedig,aki mindig hisz bennem..😊

      Szeretettel: Alkonyi

      • Bödön on

        Szia Alkonyi! Meghajlok érveid súlya alatt! 🙂 – bár nem biztos, h teljes mértékben meg vagyok győzve! 🙂 Ami biztos, tényleg nagyon különleges és egyéni. Emellett, s ez a legfontosabb, verseid megmutatják színes, bonyolult (?) belső világodat, érzékeltetik világlátásodat, beszélnek azokról a "lélekrezdülésekről" , amelyek olyannyira jellemzőek Rád, verselésedre! Szeretettel üdvözöllek, folytasd ugyanígy!!! 🙂

        • Alkonyi on

          Én szeretem a jó kritikát😊
          Tőled pedig megtiszteltetés.

          Nem tudom,hogy bonyolult-e ez a belső világ,vagy sem.
          Láttam a kérdőjeled,,,, te is csak vélelmet írtál😊
          Azt érzem,hogy van egy hangulat ami mindig is jött velem
          az életem során, ez valamiért elkezdett erősödni….
          Nem mindig jó,ha az ember mindent megért.
          Jó néha az édes tudattalanban szemlélődni.

          Külön öröm,hogy figyeled írásaim ,s "mögéjük nézel"

          Szeretettel: Alkonyi

          • Bödön on

            Minden esetre felveti a "költői szabadság" kérdését is. Szabad-e lehet-e a "szabályoktól" eltérően leírni szavakat, mondatokat. A válasz ismert, tudjuk, h szabad, s írók, költők gyakran élnek is ezzel a lehetőséggel. Rengeteg példát lehetne hozni, de fölösleges. A kérdés nem a szabad-e, hanem az, h milyen mértékben érdemes élni vele? Jót tesz-e egy alkotásnak, ha teletömöm eltérésekkel, vagy akkor járok el helyesen, ha csak módjával alkalmazom, ott, ahol feltétlenül szükséges, pl. annak érdekében, h a rím, vagy a ritmus kijöjjön. A levesbe kell a só, de nem minden mennyiségben! 🙂 Sztem ezen érdemes elgondolkodni, megér egy misét. DE végül is a döntő dolog mindig az, h az olvasók elfogadják, befogadják-e? Értem alatta: adott körben. Baráti társaságban, baráti közösségben, irodalmi oldalon, vagy a vásárlói szférában? Megvásárolják-e? Átvitt értelemben is….

            • Alkonyi on

              Ennél a versemnél éreztem azt,hogy teljesen átadom önmagam a hangulataimnak…
              Olyan ez,mint a tánc…mikor a bál termében folyton a kedvenc keringőim hallom.
              Most engedtem a túlzásnak 😊
              Mikor írtál egy régi versemhez,hogy mennyire "Szabad"volt, segített nekem abban,hogy
              merjem igazán a hangulataim ábrázolni/megélni.

              Bolondos a stílusom, lehet kicsit érthetetlen.
              Az is lehet,hogy pimasz vagyok kicsit,hogy megkerülöm a kereteket.
              Mikor ezt a verset írtam , elégedett voltam.
              Talán azért mert végre azt éreztem,hogy az a mondanivaló úgy suhan át,ahogy
              szeretném….
              Igen tudtam,hogy lesz akinek a tekintete szögeket üt a falba😄
              De ez sem tántorított el.

              Lesz lágy vers is, és még hasonló is 😊
              Legyen egy kis csend, legyen egy kis vihar 😊

              Szeretettel: Alkonyi

    4. túlparti on

      Na ja! Mindig vannak, akadnak kákán csomót keresők. Ha valaki egybe akar írnia a szókat, lelke rajta. Piszkosul lehetnék irigy az Ön világára, verseire. Alig tudom megállni, de nem teszem, én, bolondozást bámuló: „Tavaszt csodáló néma idegen…” tisztelettel: Túlparti

    8. Bödön on

      Szia Alkonyi! "Na ja! Mindig vannak, akadnak kákán csomót keresők. Ha valaki egybe akar írnia a szókat, lelke rajta." Túlparti megint beszólt, pedig "barátságáról" biztosított! Eddig tartott! ???
      Szeretném jelezni, hogy ha véleményt írok, vagy kérdést teszek fel egy írással kapcsolatosan, az nem kákán csomót keresés. Felmerült gondolataimat mondom el. És az se nyalom-falom, ha – nem lévén az adott íráshoz kritikai észrevételem – így fogalmazok: tetszett a vers, stb. egyetértek, szeretettel üdvözöllek.
      Bocsáss meg mindkettőért, tudod, mi az a kettő. Most jön a nyalom falom: szeretettel üdvözöllek: én

      • Alkonyi on

        Kedves Ica!

        Amikor kész lett ez a versem öröm töltött el.
        A sok-sok év alatt ez az alkotásom az ami igazán átadta nekem
        ahogyan gondolok,és érzek….
        Természetesen tudtam,hogy megosztó lesz.

        Örvendek,hogy tetszett a versem.
        Még,akkor is ha kicsit "zajosabbra" sikeredett.

        Szép napot kívánok számodra 😊

        Szeretettel: Alkonyi

    Leave A Reply