Te Vagy a Fény
Te vagy a fény nekem,
A napsugár, ami bearanyozza életem!
Te vagy a levegő. Ami nélkül élnem nem lehet!
Te vagy a minden, az éltető közeg,
Ami körülvesz, és az életet adja nekem!
Te vagy a vágy maga, a szenvedély is te vagy!
Minden, ami éltet, életben tart, és élni hagy!
Kellesz nekem! Mint, holdnak a nap,
Mi felváltja azt és pihenni hagy!
Pihenek én is kebleiden!
Hisz a megnyugvást adod nekem!
Te vagy nekem a jelen, s jövő!
A boldogság, a szeretett nő!
Szeress, ahogy én szeretlek!
Boldogan, önfeledten!
Nem vagyok magam, hisz te vagyok,
Benned élek, és boldog vagyok!
5 hozzászólás
Gyönyörű ez a vers, nekem is van egy hasonló támájú, ha ráérsz egyszer keresd meg! Nagyon tetszett, ha nekem írta volna valaki, elolvadtam volna tőle, de így is:)
Üdv: Kriszti
Ez a vers egyszerűen gyönyörű. Szinte éreztem, mennyire szereted azt a nőt, akihez írtad. Végigfutott rajtam a borzongás, ahogy egyes versszakait olvastam:
Szeress, ahogy én szeretlek!
Boldogan, önfeledten!
Nem vagyok magam, hisz te vagyok,
Benned élek, és boldog vagyok!
Gratulálok.
Tudom ez a vers már régebbi. Újra egymásra találásunkkor született.Továbbra is szeretnék a fény lenni egész életed során.
Alkotásaidhoz további sok sikert!
mosucinak!
Igen nagyon szeretem azt a nőt!Ő jelent nekem mindent!Az életet, a fényt, Mindent!
Köszönöm az elismerő szavaidat!
Vörös Démonnak!
Köszönöm!