amelyet egy ügyes ember formálna,
nem lehetek kőbe vésett vers sora,
melyet Idő nem emészthet el soha;
de ha te is akarod, kedvesem,
megosztom veled az életem.
Szeretjük egymást csendesen,
élünk szépen, szerelmesen.
S ha eljőne értünk a kegyetlen Halál,
remélem, engem hamarabb megtalál,
mert nélküled nekem nem élet az élet,
nem is léteznék, ha nem szerethetnélek.
6 hozzászólás
Igazán nagyon szép szerelmi vallomás. Biztosan örülhet, akinek szól.
Üdvözlettel: Kata
Kedves Finta Kata!
Köszönöm az elismerést, nagyon jól esett. Örülök, hogy tetszett a versem, a feleségemnek is ez volt a reakciója, majd pedig sírva fakadt szegény.
Maradok tisztelettel: Apamaci
Kedves Apamaci!:)
Én is csak gratulálni tudok a vershez.A feleséged helyében én is sírva fakadtam volna:)
Örülök hogy olvashattam.
C.
Kedves Cukorborsó!
Örömmel tölt el, ha örömet okozok valakinek. Még ha ily közvetett módon teszem is.
Ezenkívül, nagyon sokat jelent számomra, hogy véleményeddel megtiszteltél, köszönöm.
Maradok tisztelettel: Apamaci
Szép szerelmes vers. Én is sírva fakadnék…
Kedves Irén!
Örülök, hogy tetszett a versem, és annak is örülök, hogy hozzászólásoddal emeled annak értéket szememben. Megpróbáltam benne kifejezni a pillanatnyi érzéseimet, a szerlmet, és a félelmemet az egyedülléttől. Hiszen mi is lehetne fontosabb, mint az a másik lény aki bennem mindent megmozgat.
Maradok tisztelettel: Apapmaci