A gondolat
egy végtelen
kígyófonat.
Csak tekereg,
csak kavarog,
s ha csűröd is
meg csavarod,
el nem szakad.
Karikába
kerekedik,
egy faágra
merevedik,
és nem leled
a(z) (v)elejét
hisz a farkát
harapja épp.
Tekervényes
By szilkatiBy szilkati
4 hozzászólás
Szia Kati! 🙂
Ötletes versike. Tekervényes is, ahogy a címben ígérted. A nagy tekeredésben viszont kiegyenesedik a mondanivalód, ami a játékosság ellenére komoly.
Így fordítottam le soraidat. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
A lányom fényképezett le egy összetekeredett kígyót, nagyon jó kép lett, ez adta az ötletet.
Szeretettel: Kati
Szia Kata!
Ebben van valami csodálatos, és van valami félelmetes. Csodálatos, hogy a Gondolat soha meg nem hal: amíg Ember él, él a Gondolat is, ami végtelen lehetőségeket rejt magában, a jövő ígéretét. De amit a vers vége sugall az félelmetes, mert mi van, ha a Gondolat téves, kiismerhetetlen, vagy gonosz? Akkor bizony baj van. Úgyhogy nagyon kell vigyázni a Gondolattal: éljünk vele, de ne éljünk vissza vele. Ezt tudtam kiolvasni a sorok közül.
Üdvözlettel: Attila
Szia Attila!
Igen, ez is benne van.
Üdv: Kati