Csillan a fehér
hó- takaró,
jólesne már egy
jóakaró.
Zafír a felleg
fakad a csend,
hallgat a remény,
most odabent.
Károg a varjú
szem kopogott,
sírtak a fészkek,
jég ropogott.
Dalol az orkán,
fagy a világ,
bús, néma szájról
szállnak imák.
2 hozzászólás
Kedves Zsuzsanna!
Szép téli vers, üteme van, dallama van. Érződik belőle a vágyódás valami, vagy valaki iránt.
Kár, hogy az ablakon kinézve, lucskos koszos fekete minden. Mennyivel szebb lenne fehéren.
Remélem eléred vágyaid tárgyát, mi meg kapunk egy kis havat. Mindenki jól jár.
Üdvözlettel: János
Kedves János!
Köszönöm az olvasást, kedves szavaid, a jókívánságokat. Én is minden szépet és jót kívánok: Zsuzsa