Ékes, s néma volt e vidék,
sóhajtoztak a hópihék.
Hó ropogott lábam alatt,
csupasz csipkefára tapadt.
Vágy zenélt e békés tájon,
dombról suhant le a szánom.
Padlásról hoztam, már kopott,
feledett emléket hozott.
Szívem melengette mélyen,
versenyre kélt a hűs széllel.
Éreztem ahogy tél ölelt,
jő a tavasz, itt van közel.
4 hozzászólás
Kedves Suzanne!
Nagyon szép lírikus sorok!
Óhajok a tavasz után!
"Szívem melengette mélyen,
versenyre kélt a hűs széllel."
Nagyon szép!
Szeretettel gratulálok:sailor
Szép napot!
Kedves sailor!
Köszönöm szépen kedves szavaid és a kiemelést 🙂
További szép alkotói napokat kívánok!:
Zsuzsa
Vágy zenélt e békés tájon,
dombról suhant le a szánom.
Padlásról hoztam, már kopott,
feledett emléket hozott
csodaszép…
Szeretettel:;sailor
Kedves sailor!
Köszönöm szépen! 🙂
További jó egészséget és szép alkotói napokat kívánok!:
Zsuzsa