Tél volt, nehéz…
Köd, szürkeség,
lassú órák,
zúzmarás fák.
Tél volt, némán
hópihe szállt
gallérodra,
bársony óra…
Tél volt, csendes…
Szemed rebben
szomorúan…
Mindig tél van…
Tél volt, csendes…
By AndrásBy AndrásBy AndrásBy AndrásTél volt, nehéz…
Köd, szürkeség,
lassú órák,
zúzmarás fák.
Tél volt, némán
hópihe szállt
gallérodra,
bársony óra…
Tél volt, csendes…
Szemed rebben
szomorúan…
Mindig tél van…
16 hozzászólás
Kedves András!
Olyan megható, hogy a szavak erejében annyi szomorúság rejtezik.
Nagyon jól kifejezik az érzelmet.
Gratulálok!
Üdv: fátyolfelhő
Valóban szomorú…
köszönöm, kedves Fátyolfelhő
Kedves András!
Fel a fejjel, hamarosan ragyog a Nap
és a konokul rád telepedett köd elillan,
mint a harmatcsepp a napfénytől…
Szép, melankolikus versed, bizony szomorúságot sejtet.
Szebb napokat kívánok: Lyza
köszönöm, kedves Lyza
szia!
Versed, ahogy a tél is, az elmúlást, valaminek a végét, hiányát idézi! Rövidre szabott formájával egyfajta könyörtelen változást sugároz…
üdv és grat.
leslie
így van Leslie…
köszi
Szép, tömör és profi, mint minden versed. Három versszakkal képes vagy elmesélni egy egész történetet.
Örülök, hogy tetszett, kedves Arany
köszönöm
Kedves András!
Valóban a rövid, négyszótagos sorokkal nem könnyű, s szintén rövid három szakaszban annyi mondanivalót összesűríteni. De sikerült neked. Ez a vers is jól sikerült – a kissé szomorkás tartalma ellenére – nekem tetszik.
Üdvözlettel: Kata
örülök, hogy tetszett kedves Kata
köszönöm
A téli estén csendben mondom.Gratulálok!
Szeretettel:Selanne
köszönöm, kedves Selanne
Nagyon jó vers.
– a visszaköszönő sorok még jobban elmélyítik a fájó érzéseket.
Szeretettel
mesako
köszönöm, kedves Selanne
Kedves András!
Öltözz fel téliessen, és sétálj ki az elhagyott nyomnélküli természetben, ahol a hóban csak a te lábnyomaidat látod, felnézel a hóval belepett fákra, mélyet sóhajtasz, és már mindent másképp látsz. Ha belegondolsz, hány ember van aki mindent megadna, hogy egyszer életében ilyen gyönyörű téli tájban élvezhesse az egyedüllétet, és te is másképpen fogod érezni magadat, Néha szükségünk van arra, hogy saját magonkat ámitsuk, hiszen már annyiszor ámitottak minket is. És a mi ámitásunknak egy szent célja van, ugyanis egy ember életkedvénak a visszaadása. Kell ettöl szebb cselekedet? és ha elképzeled, hogy erre te képes vagy, akkor suikerülni is fog. Fel a fejjel András, jön a tavasz, és az új szerelem is vele megérkezik. Csak mi, mi nekünk akinak a hajója már egy kikötöben le van horgonyozva, mi csak integetünk neki.
üdv Tóni
Csodás idő lett közben kedves Toni és ki is mentem a természetbe:)
köszönöm, hogy itt jártál