A mezőt elöntő homályban
szétterülnek a köd rongyai.
Falaz a Napnak az áruló idő,
amit lelakott már rég az ősz.
Sorra kihűlt, amiben tűz volt,
lángja bennem találja magát.
Dalban didereg a téli magány,
bádogisten útszéli kereszten.
Télen
By oroszlán
14 hozzászólás
Nagyon jó téli vers, kedves Oroszlán!
Egyedül az utolsó sort valahogy nem éreztem oda… Az SZÁMOMRA(!) kilóg a többi képből.
Szeretettel olvastalak.
gleam
Kedves glesm!
Örülök, hogy észrervetted a lényeget. Az útszéli kereszten Krisztust ábrázolják. Éppen ezért nem szerettem volna tiszteletlen lenni a vallásos emberekkel szemben, azért nem arról írtam.azért lett "bádogisten"
Az én értelmezésem általában a bálványimádók, a képmutatók ellen szóltam, akik tagadnak mindent, az életet, jelen esetben talán a vírust.Nem csak a telünk, az egész évünk is erről szól…sajnos.
Szeretettel
Ica
… És a verseink…
Jó nagy levegővétel lesz, amikor kikerülünk ebből.
Komoly téma és ijesztő,de írni kell róla, mert ez foglalkoztat kedves gleam.
Kedves Ica!
Nagyon tetszik ez a versed. Minden sora a helyén van, az utolsó kettő meg nagyon ütős!
Gratulálok!
Szeretettel: Kati
Köszönöm kedves Kati a gratulációdat
Szeretettel
Ica
Drága Ica!
Nagyon beszédes a versed. Sajnos napjainkban sok minden megfordul az ember fejében. Elgondolkodtató, beszédes sorok. Gratulálok!
Szeretettel,
Ida
Köszönöm drága Ida, hogy olvastad, és elgondolkodtatónak tartod, a helyzet adta…örülök a gratulációdnak.
Öleléssel
Ica
Kedves oroszlaN1
Nagyon,nagyon szépen kifejezted,ami megy ma!
Természeti képeid,az ember lelkének hiányos
felfogásait tükrözik!
Szeretettel gratulálok:sailor
Szép estét!
Ügyelj magadra!
Köszönöm kedves sailor, hogy nem jagytad figyelmen kívül a versemet.
Jól esnek soraid.
Szeretettel üdvözöllek
Ica
Kedves Ica! Olyan ez a vers, mintha sétálnék a téli tájban valahol, kinn a mezőn, úttalan utakon. Látom, amit láttatni akarsz, a köd rongyait, a "bádogistent" az útszéli kereszten, Átérzem a didergő magányt, a múló évek kemény terhét. Nagyon szép vers! Nagyon tetszik!
Szeretettel üdvözöllek: én
Kedves Laci!
Soraidat megköszönöm. Tudod a véleményed nekem nagyon fontos. Mindig megérzed, átérzed a gondolataimat.
Szeretettel
Ica
"Sorra kihűlt, amiben tűz volt,
lángja bennem találja magát."
Ezt a két sort azért emeltem ki, kedves Ilona, mert számomra (az én értelmezésem szerint) ez a mondat jelképezi a pislákoló reményt. Azt, hogy magadban őrzöd mindazt a meleget, amit most a világból kiveszni, kihunyni látsz. Azt mondhatom, sok ember érez hasonlóan.
Laca ⚘
Kedves Laca!
Örülök soraidnak és hogy így érzel te is.
Köszönöm, hogy olvastad.
Szeretettel üdvözöllek
Ica