Hó borítja már a tájat,
téli reggel, megcsodállak.
Fenyőfáim hó csipkében,
kis madárkám etetőben.
Jönnek sorba, kertembe,
zöldike meg cinege,
mátyásmadár barátom,
széncinege párkányon.
Magot keres pici csőre,
eleséget a begyébe.
Hernyó, bogár jól elbújtak,
táplálékot honnan kaphat?
Didereg a fagyos ágon,
nincsen csizma pici lábon.
Kutya, macska lesben áll,
ha etetőjére leszáll.
Benne talál minden jót
almát, magot és diót,
tepertő és főtt tészta,
finom lesz az ebéd ma.
Sok örömet szereznek,
felnőttnek és gyereknek.
Komoly hasznot hajtanak
jó szándékú barátnak.
11 hozzászólás
Szia!
Nagyon kedves, bájos verset írtál a természetről. A téli gondoskodás nagyon fontos. üdv hundido
Drága Évike!
Tetszett a versed, valóban tele gondos szeretettel, Jó volt olvasni.
Szeretettel ölellek: Ica
Köszönöm hundidó látogatásod. Szeretettel. Éva
Köszönöm Icu látogatásod. Éva
Drága Évike !
A tél megannyi bája megjelenik versedben, nagyon tetszett.
Szeretettel ölellek: Zsu
Köszönöm Zsuzsi kedves szavaid. Éva
Nagyon kedves vers. Láttam a képeket.
Edit
Én nem szeretem a Mátyás madarat speciel, de a versed nagyon jó. Gratulálok 😊
Köszönöm editke látogatásod. Éva
Kedves barnaby köszönet KEDVES SZAVAKÉRT. éVA
Kedves Éva!
Felfokozott örömmel olvastam soraidat. A madarakat én is nagyon szeretem, gondozásuk pedig nemes szívre vall. És, hogy még meg is verseled, az pedig "hab a tortán." Dallamos, vidám versedhez gratulálok.
Szeretettel: Melinda