Ködre vált belül a penge nyári fény,
kinn imára nyújtja görbe körtefám
szürke karjait. Talán ha hallanám
vak hitének hangjait, se érteném,
dérbe vert a kerti szék, fehér színén
most ezüst az úr, kopottas oldalán
felragyog a fagy, szilánkja hull ma rám,
csonka körteág alatt harap belém.
Csalfa délibáb, halott a régi nyár,
csepp fürdőruhák, megannyi tarka ing,
türkiz ég alatt feszít a zöld határ,
hol lehetsz? Emléke ritmusára ring
körtefám, koldusruhája körbezár,
sánta, vak nyomor csomózza görcseink.
31 hozzászólás
Lehet hogy miattad fogom megszeretni a verseket…
Döbbenettel olvastam! Köszönöm az élményt…
Kriszti
Kriszti, akkor már megérte :-). Köszönettel olvastam a hozzászólásodat.
aLéb
Egyfajta belső, "lelki tél" mar belénk soraidból. Az a "csonka körteág" nagyon karcol…
grat
leslie
Leslie, jól érzed, örülök, hogy átjött. Köszönöm, hogy itt voltál.
aLéb
Kedves aLéb!
Ha már a "ritmusára ring" kifejezést említetted, ez a gyönyörű szonett valóban ring a ritmusában. Egymás után háromszor is elolvastam, nagyon "odatetted". /Elnézért a szleng kifejezésért, de ez jutott róla eszembe!:)/
Szeretettel gratulálok: Zsóka
Zsóka, köszönöm, a szlenget meg különösképpen, mert ha így érzed így is írd le, ez így helyes!
aLéb
Kedves aLéb!
Érdekes vers.A színek a körtefa és ág ábrázolása szerintem nagyon jó hangulat festés.
Legalább négyszer elolvastam. Beleborzongtam, de jó vers.
Ági
Ági, köszönöm szépen a véleményed, az a megközelítés, hogy " Beleborzongtam, de jó vers. " kifejezetten tetszett.
aLéb
Drága Béla!
A Tél egyszer elmúlik és oldódik a fagy, de ha bennünk él talán soha nem köszönt be a rügyfakadás…
Nagyon szívben talált írásod!
Szeretettel olvastam: Tünde 🙂
Kedves aLéb, ezt még Francesco Petrarca is megirigyelné tőled! Formailag vegytiszta, tartalmilag elragadó. Köszönöm az élményt!
Üdv: Bálint
Bálint, én köszönöm, hogy olvastad és itt hagytad a véleményed.
Üdv: aLéb
Tünde, köszönöm szépen érző olvasásodat!
aLéb
Kedves aLéb!
Azt hiszem, mindenkinek van egy ilyen "körtefája". Nekem biztosan, csak az "almafa"… de végül is mindegy.
Szép, elgondolkodtató vers, mint mindig.
Jó olvasni a verseid. Nagyon jó.
Gy.
Kedves Gyömbér!
Van, szerintem is, hogy milyen formában, az valójában nem is lényeges… Köszönöm, hogy olvastál és itt hagytad a szavaidat, az öröm az enyém, ha jólesik olvasni a verseimet, köszönöm.
aLéb
Hol jár, vajon hol lehet az a régi szerelem, az a régi lány?.
Ma már csak "csalfa délibáb".
A télikert mely bennünk él.
Köszönöm az élményt.
Szeretettel: Angie
Nagyon szép ez a szonetted is. Gratulálok.
Szeretettel:Marietta
Gyönyörű vers!
Szeretettel: Eszti
Köszönöm szépen, Eszti!
aLéb
Angie, köszönettel én tartozom :-). Ahogyan megfogalmaztad, valóban van ennek a versnek ilyen lehetséges olvasata is.
aLéb
Marietta, örömmel láttalak, mint mindig!
aLéb
Nagyon szép szonett. Ritmusos, sejtelmes, lágyan sír,mint egy hegedű.
Gratulálok.
Üdv:
Millali
Millali, örülök, hogy tetszett, köszönöm a véleményed.
aLéb
Csodás, ahogyan írod a szonetteket!
"Hol van az a nyár, az a régi szerelem…" – ez jutott eszembe.
Még egyszer mondom: Csodálatos!
Olvasd el a postád.
Üdvözöllek: Kata
Kata, nagyon szépen köszönöm, hogy írtál a vers alá, az üzenetet nemkülönben. Örömmel láttalak.
aLéb
A mostani telem épp ilyen hangulatban telt. Szép vidám tavaszt kedves Aléb! Várom a tavaszikertes szonetted is!
Köszönöm Panka! Lesz, ezek még valóban téliek, de hamarosan utolérem magam :-)).
aLéb
Milyen érdekes ez a télikert szavunk.Pont az ellenkezőjét jelenti a leírtnak…
(Elkerítünk egy kis részt, a tél elől, ahol mindig nyár van.)
Belül is elkerítünk mindig egy kis részt és ezt elneveztük reménynek……
Köszönöm szépen, szusi, nagyon jó meglátásod :-)).
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Szeretek a szonettjeidben kutakodni, hiszen meríthetek belőlük több szempontból is. 🙂
Amikor magam írom őket, utólag nem találom elég mélynek a merülést, vagy egyéb összetűzésem támad Őkelmével. Talán görcsösen ragaszkodom a jambusokhoz, és csak ritkán adom fel folyamatosságuk. Asszem, valójában nem kell görcsösködni, erre újabb megerősítést kaptam itt, hiszen nem tiszta jambusokkal is hihetetlen mélységekbe lehet jutni, juttatni. Ezt találtam nálad, mert gyönyörű gondolatokat adtál tartalmilag, formailag pedig azért is élveztem, mert világosan látom, hogy ha nem tartjuk be a szabályokat mindenkor, akkor is tökélyre vezethet az eredmény. 🙂
Hihetetlenül mély szonett, kivételes élmény. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kankalin, a szonett egyik nagy kedvencem, de ezt te is tudod. Nagyon örülök, hogy neked is kedvelt formád, és komolyan mondom, hogy meggyönyörködtet minden alkalommal ha tőled olvashatom. Ezért aztán különösen jól esik a véleményed, annak pedig külön örülök, hogy a formai fegyelmezetlenségekre is felhívod a figyelmet, mert azt gondolom, a szonett megérdemli (bármennyire is szabad értelmezésűvé vált mára a fogalom) hogy megtartsuk a klasszikus kötöttséget.
Örömmel láttalak, köszönöm szépen a véleményedet!
aLéb
Gyönyörű szonett, örömmel olvastam !
Szeretettel gratulálok : Susanne