Elsodortak a Tenger hullámai,
Pedig mindig jól úsztam,
Hatalmas szél kerekedett,
És én csak vergődtem
A hullámokbasn.
Ittam a sós Tengervizet,
Egyszer egy erős kar
Kilökött a partra,
Arra eszméltem, hogy
Ott fekszem a homokban.
A jó Isten megsegített,
Az ijedtségen kívül,
Más bajom nem lett,
Szívem hevesen vert,
Azért szeretem a Tengert!
2 hozzászólás
Kedves Pircsi!
A megmenekülés téma nagyon jó, kicsit vallásos tartalmat is kölcsönöztél azzal, hogy Istent is bevontad a menekülésed történetébe. Az első versszakban elírtál egy betűt, azt érdemes lenne javítani. Üdvözlettel: Szilvi
A vers jó és szép.