Fekszem a parton,a Nap égeti a bőrömet.
Rád gondolok s melegség önti el a szívemet.
A tenger lágy habjaiban megfürdök,
Te nem vagy itt velem,ettől majd megőrülök!
Hullámok simítják végig a testemet,
sirályok szállnak s azt súgják:SZERETLEK!
Tengerparton
By Mary Field
7 hozzászólás
Szia édes anyukám, Mary Field!!
Nagyon jó ez a vers!! Így tovább!
Szia!köszönöm szépen!Puszi!:-)
Szia!
Elolvastam versedet, a szerelemről írni az egyik legmagasztosabb dolog. A ragrímeket ha elkerülöd, és színesíted egy két költői képpel, nagyszerű lesz. Írjál biztatlak.
Szeretettel:Selanne
Kedves Mary!
Kezdetnek nem rossz.Nekem tetszik.Majd egyszer szívesen olvasnék tőled hosszabb
verset is. Írj sokat, egyre jobb lesz.Olvasgass szerelmes verseket az oldalon.
Sokat lehet belőle tanulni.
Barátsággal:Ági
Kedves Selanne és Ágnes!
Köszönöm szépen a kritikákat,a tanácsokat megfogadom.Ezek a versek,amiket feltöltök mostanában,mind 1-2 évvel ezelőtt készültek,azóta nem írtam újakat,de sokat olvasok itt az oldalon és a következő verseim remélhetőleg jobban sikerülnek majd….:-)
Kellemesen átadott gondolat. Sugallja az érzelmet, amit sokan éreztünk már.:) Bár én is vártam néhány leíró képet… hagy nyúljon az érzés:)
Szívesen visszatekintek majd hozzád.
Köszönöm!:-)