Térzene

Kívülre kerültem, mint a térzene,
utcazajnyi ritmus, az este vérszeme,

nyitott ablakokig hullámzó derék
lett az összes hangjegy, a dallamcserék

észrevehetetlenek, míg a szöveg
pattog, üt és éget, mint a tűzkövek,

kering, vibrálva zúg, mert megérkezett
néhány gondolatmegosztó gépezet:

hiszen sajátja nincsen, így mást idéz,
csöpög és édes. Szintszirup, mintaméz.

Csontig hatódni tőle, szinte máris,
mert egyszerű és pépes, populáris,

itt a műcuki, műbölcs, végre, végre,
lájkot nyomnak rá, mint a térzenére.

Valami másra, talán bűnre várok,
hogy vétkezzen a nyár, a szürreálok,

s azt a dalt egy másik hullám kérje le:
rezeghessek beljebb, mint a térzene.