Egy gondolat foglalkoztat engemet,
jó lenne tetováltatni testemet!
Még nem tudom, milyen legyen jelképem,
hová varrják, szúrják fel a jelvényem.
A kitűzőm, rég kiment a divatból,
boka láncom készül új motívumból.
Faminta életem szimbolizálja,
ablak meg, nyitok a kinti világra.
Nevedet viselni az olyan trendi,
pontosvessző, egy új reményt jelenti.
A pillangó népszerűnek mondható,
a baj csak az, én nevem már nagyanyó.
Úgy döntöttem maradok csak íly szerény,
az sem baj, ha ez a módi nem erény.
Tetkó
By Deák Éva
8 hozzászólás
Évike drága.
Aranyos megmosolyogtató verset hoztál. Nagy divat a tetkó, szerintem ha fiatalok lennénk se te, sem én nem varratnánk fel semmit sem.:)))
Szeretet5tel: Ica
Évikém! Remélem, nem komoly a szándékod a tetoválással… Persze, végig olvasva, magam is rájöhetek,
hogy mindezt tréfának használtad fel.
Szeretettel olvastam: Kata
Drága Icu! Nem vállalnám fel, nekem nem tetszik. Köszönöm megtisztelő látogatásod. Éva
Aranyos Katám! Valóban csak humornak szántam. Természetesen tiszteletben tartom mindenki döntését. Én nem, sajnos a családban ár van, de mit tehetek. Én semmit, csak így próbálkozom. Puszillak. Éva
Kedves Éva!
Tedd azt, amitől jól érzed magad, mert az erényes módi,
🙂
Szeretettel: Szabolcs
Ez tökéletes kedves Éva !
Mily nagy igazság és mégis nagyot kacagtam.
Remek vers 🙂
Szeretettel olvastalak : Zsu
kedves Szabolcs! Köszönöm a látogatást, megfogadom jó tanácsod!
Kedves Zsuzsanna! Köszönöm elismerő szavaid jólestek. Éva