Thomas Hall Shastid: Stancák

Fáradt nap, ha véget ér,
Gond és baj a múltba tér.

Hogyha jő az éjszakám,
Angyalok vigyáznak rám,

Ámde messzi visszhang jő,
A napomról kérdező.

Mielőtt hunyom szemem,
Tetteim sorra veszem.

Sürgető hang érkezik:
„Mi tettél ma jót te itt?”

Szellemekkel telt a lég,
Mindnyájunkra jut elég.

Éjszakánként kérdezik:
„Mi tettél ma jót te itt?”

Mielőtt szemem hunyom,
Sorolom bár válaszom,

Mégis visszhang érkezik:
„Mi tettél ma jót te itt?”

(Fordította: Szöllősi Dávid)
2024. június 3.

____________________

STANZAS

When the weary day at last
With its cares and strife is past;

When I lay me down to sleep,
While the angels vigils keep,

Comes an echo far away
Of the doings of the day.

Ere my weary eyelids close,
Ere my being seeks repose.

Comes a voice from far away:
“What hast thou performed this day?”

Yes the air is full of spirits,
Many does each man inherit.

But at night each one will say:
“What hast thou performed this day?”

Ere my weary eyelids close;
Ere I calmly seek repose,

Comes an echo far away:
“What hast thou performed this day?”