Tollammal festek férfi testet,
Ott fenn a büszke fejnél kezdek,
Fekete haj, magas homlokon,
Fülkagylók mögött tarkóra simulón.
Kacsingató barna(?) szempár
Holdívű szemöldök hosszú pillán,
Pajeszok közt egyenes csontos orr
Csókos szájon, huncut mosoly.
Nyakán ékes ádámcsutka,
Széles vállán erős karja,
Ha oly gyengéd nem volna,
Ölelve összeroppantana.
Íves mellközt, izgató szőrpamacs
Ráborulva csiklandanak
Heves légzés, ringató
Oly izgató és altató.
Meleg párát, balzsamillatot
Áraszt a test,bódítót,
A női nemnek hódító ez
Életében édes kereszt.
Bordák alatt keskeny csípő gödörben
Kedves apró csikis köldöke,
És festek köré pocakot
Melytől érett, tekintélyt kaptok
Lelket is festek belétek
Mit oly sokszor szégyeltek
Lejjebb piramis vonalú szőrzet,
Ágyékban ágaskodó élet.
Már a combok szirmain ecsetem
Lejjebb gördül, s térdkalácsát festem,
Alata cseppet játszom a bicepsszel,
Hogy erős lábakon álljon, ez kell.
Bokáját formálom, illesztem a testhez,
Szemlére veszem, elég fess lesz?
Részleteket önre bízom
Szabadon izlése szerint javítson.
5 hozzászólás
:-)) Ez a vers nagyon tetszett!! 🙂 Bárcsak megfesthetnénk őket…
“Lelket is festek belétek” – ez nagyon megfogott.
Köszönöm az élményt!
Huuuha! Ez nagyon jó vers! Ha szabad ilyet mondani irulva-pirulva, de magam előtt láttam a képet, bár gondolom más is így van ezzel! Gratulálok hozzá, remek mű e remekmű!
Üdv.: Dorka
Bár te festenéd az összeset! Lelket sokat fess nekik, kérlek!
Nagyon kellemes volt így végigmenni egy férfi testén! Húúúú…:)))
Köszönöm nektek!
az elismerést, és örülök, hogy kedvetekre valót sikerült alkotnom.
nagyon kedvesek vagytok:))))))
Marica Kedves!
Lám-lám, Te nem csak jó verset tudsz faragni, de jóállású férfittestet is tudtál nekünk festeni. Úgy áll ott a Teremtés Koronája, mint egy királyfi, szálegyenesen, száján mosollyal, mintha mondaná: nézzétek! Ilyen az igazi férfi!
Ezek jutottak eszembe az igazán jó versedről. (Azért azon elgondolkodtam: hogy is juthatott eszedbe ez a téma. – De nem rossz ám!)
A véletlenek közt találtam, s gondoltam, elolvasom. Nem bántam meg.
Szeretettel: Kata