Hó esik? Vagy kiszakadt
odafönn az angyalok dunyhája?
Tollpihék szállonganak
tetőkre, didergő fákra.
Az ember megáll
a sűrű hófehérben,
kutatva föltekint.
Talán, ha találna az égben
valahol valakit.
Hunyorgó szemét
a pelyhek eltakarják.
Egy pillanatra azt hiszi,
hogy homlokát
puha kezek simítják.
8 hozzászólás
Kedves Kati!
Mesebeli tollpihék – hóesés.
Szeretettel gratulálok
Ica
Kedves Ica!
Igazad van, inkább mese ez, nem valóság. Örülök, hogy elolvastad.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Többször átmentem rajta.
Nagyon ötletes írás!
Megtalálni benne mint szinte
minden írásodban azt a bizonyos
kérdést a létezés céljáról
Itt így nyilvánul ki:
"Talán, ha találna az égben
valahol valakit."
Szeretettel:salor
Szép napot!
Kedves sailor!
Jól érzékeled, azt hiszem, tipikus "kereső" ember vagyok.
Köszönöm, hogy elolvastad.
Szeretettel: Kati
Holleanyó meséje jutott eszembe versedről, kedves Kati! 😊
Nagyon szép….
Szeretettel: gleam
Köszönöm gleam, hogy elolvastad. Mikor olyan szépen esik a hó, nekem is eszembe szokott jutni a Holle anyó.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Most újat fogok mondani: Nem szeretem a telet!
Azért attól függetlenül ez egy kedves vers!
Valahogy melegséget áraszt a tél ellenére!
Szeretettel:Ági
Kedves Ági!
Tud szép is lenni a tél, főleg, ha a jó meleg szobából nézzük a fehéredő tájat.
Örülök, hogy tetszett a vers.
Szeretettel: Kati