Töprengés

Csak nézek magam elé
zavarodott az elmém
jönnek a fura mondatok
teljesen nyugodt vagyok
sírni még nem akarok
szenvedjenek a nagyok
ez majdnem egy vers
de már írni sem mersz
hiába tisztítasz tükröt
nem érted ezt a trükköt
hogy mitől vagy csúnyább
leveted minden gúnyád
nem lesz jobb sehogy
gondolatod egyre fogy
csak egy kis rím-faragvány
amit talán elszavalnál
de megfognak szavadnál
mostmár csak szaladnál
spanyolország a cél
hol az etika élén
tizenhat éveddel
lehetsz feleség
de lehet csak eleség
vagy lépve elesnék
a rosszak tömegében
a fizika is tehetetlen
Ohm törvénye ehetetlen
Newton is megbukott
s tőled várnak jó osztályzatot
egy zseni is hibázik
csak másolat fénylik
az emberek helyett
át egy üvegketrecen…

jót tesz egy kis manson
sátánista hallgatag hangnyom
üti fel fejét pestis
keresi áldozatait
de mindnek itt vagyok én
tudd meg, nem vagyok kém
csak nemzetet szolgáló
elszakadt, idegen, s csaló
eltévedt, keresetlen csóró.

hol akad ennivaló?
az éhező nyomorultnak
ki után korcsok futnak
hol akad tennivaló?
a szabadult fogolynak
kit megítélnek a holtak
alakoskodó kormánynak
kegyelmet vajon ki ad?
Szívembe értelmet
Senki sem tehet.
Szeretnek
Elesek
Keresnek
Felednek
Nem leszek.