Rainer Maria Rilke:
Träumen XV.
Im Schoß der silberhellen Schneenacht
dort schlummert alles weit und breit,
und nur ein ewig wildes Weh wacht
in einer Seele Einsamkeit.
Du fragst, warum die Seele schwiege,
warum sies in die Nacht hinaus
nicht gießt? – Sie weiß, wenns ihr entstiege,
es löschte alle Sterne aus.
Prag, März 1895
aus: Traumgekrönt, S. 71–85 (S.78)
|
Rainer Maria Rilke:
Álmodás XV.
Ezüstfényű havas éj ölén
szundítanak már a végek,
ám az örök kíntól sínylődvén
virraszt egy magányos lélek.
Kérded, e lélek mért bent tartja,
búját éjbe mért nem tudja
szórni? – Tudja, ha kiáradna,
minden csillag ki is hunyna.
Prága, 1895. márciusa
forrás: Traumgekrönt, 71–85. old (78. old)
(fordította: Tauber Ferenc) |
13 hozzászólás
Kedves Feri!
Tudod, hogy érdemi hozzászólást nem kaphatsz tőlem. Nekem a német nyelv eleve nem tetszik – ami a hangzását illeti – bár valamikor németül és angolul is tanultam. A kiejtés talán a németnél mégis valamivel jobban sikerült, de az angol nyelv sokkal szebb, zeneibb, nem véletlen, hogy az angol dalok jobban elnyerik a hallgatók tetszését, mint ha ugyanaz németül hangzik el. A magyar vers nagyon tetszik, különösen az első versszak. Mondjuk én nem írnék olyan verset, amelyiknél az első versszak ABAB rímképletű, a második pedig AABB. A második versszaknál a szavak sorrendisége se “magyaros”. A német versnél a rímképlet mindkét versszakban ABAB. Nyilván a fordításnál így sikerült jobban kifejezni az írónő szándékát. Nos, épp ezért nem szeretem minősíteni a fordítást, mert nem tudom azt szakmailag megtenni, csupán a saját szempontjaim, érzéseim szerint. Tehát most egy laikus véleményt írtam, amit nem érdemes figyelembe venni. Nem szeretem, ha a szomszéd jobban tudja, mint az orvos, hogy milyen gyógyszert kell szedni, ezért nem is venném a bátorságot arra, hogy hozzá nem értőként akarjak “szakértő” lenni.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Feri!
Bocsánatot kérek, rosszul “hallottam” a második versszaknál a rímeket, bizony ott is ABAB, tehát hülyeséget írtam. Ráadásul a szótagszámok is tökéletesek. Nyilván kiváló a fordításod, attól függetlenül, hogy nekem a második versszak tetszik-e, vagy nem. Nekem volt olyan művem, amely különdíjas lett és megjelentette a kiadó, sőt egy mesém is bekerült a Nagycsaládosok mesekönyvébe, miközben az olvasóktól kaptam negatív megnyilvánulást is. “Ízlések és pofonok” kategória.
Látod ezért nem érdemes nekem hozzá nem értőként véleményt nyilvánítani, mert csak magam égetem. Kérlek, ne haragudj, elhamarkodottan szóltam hozzá.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita,
a második versszak rímei szinte egyneműek, bár valójában a német tiszta rím kategóriájának nem is felelnének meg.. A magyarban azonban az asszonáncok is igen jól tudnak hangozni. Pont Rilke volt az, akit a rímelés utolérhetetlen királyának tartanak a németek, de ő volt az is, akit bíráltak a túlzó alliteráció-használat és egyes asszonáncok miatt is. Ez sem őt, sem a sok milliós rajongó-táborát nem zavarja. Engem sem.
Kedves Feri!
Köszönöm szépen. A fiú unokám ilyen türelmes, mint Te vagy velem. Ő rendszergazda, én pedig abszolút antitalentum vagyok a számítógép tekintetében, de ha bármit elrontok, ő végtelen szeretettel és türelemmel magyarázza el, hogy az úgy miért nem működik, miközben helyre is hozza a hibát. Ráadásul megoldotta, hogy otthonról is rá láthasson a gépemre és onnan hozza helyre azt, amit elrontottam. Hiába én már az a korosztály vagyok, akire azt szokták mondani, hogy nehezen tanul, de könnyen felejt. Viszont mentségére legyen mondva, hogy ő ilyent soha nem mond.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Ferenc!
Köszönet,hogy hoztad,fordítottad ezt a verset!
(Ui ismétlem,kedvelem Rilkét)
Gratulálok:sailor
Szép napot!
Köszönöm,
láthatod, hogy én is. Sok költőt szeretek, de nekem ő a csúcs, ráadásul a közhiedelemmel ellentétben igen sokoldalú is. A Magyarul Bábelben oldalon 200 fölötti Rilke-fordításom van fenn. Összességében is azt hiszem, ő a legtöbbet olvasott és fordított német költő.
“A Magyarul Bábelben oldalon 200 fölötti Rilke-fordításom van fenn.”
Gratulálok!
Remek teljesítmény!
Üdv:sailor
Köszönöm, azt hiszem, ez mutatja, mennyire szeretem.
Kedves Feri!
Hát, volt jobb…
A rímképlet stimmel, a szótagszám is, de nekem a ritmika valamiért nem jön le…
A sorvégek “tititája” sem… A sormetszések sem az alábbiak szerint:
“Im Schoß der silber- / hellen Schneenacht
dort schlummert alles / weit und breit,
und nur ein ewig / wildes Weh wacht
in einer Seele / Einsamkeit.
Du fragst, warum die / Seele schwiege,
warum sies in die / Nacht hinaus
nicht gießt? ? Sie weiß, wenns / ihr entstiege,
es löschte alle / Sterne aus…”
Az ABAB/9-8-9-8, és az 5+4-es, valamint 5+3-as sormetszés – nekem! – szinte megköveteli a “tá-ti/ti-tá” sorvégeket… A “nacht/breit/wacht/keit” rímpárokhoz a “lén/gek/vén/lek” rímpárok még tetszenek, de a “wiege/aus/stiege/aus” rímpárokhoz a “tja/dja/na/na” rímpárok már kevésbé… A német mély-magas/mély-magas hangzású rímpárral operál mindkét esetben, a fordítás meg magas-magas/mély-mély párossal. Az “ölén/ődvén” párosban is engem kicsit zavar a rövid és hosszú ö/ő… (ti-tá/tá-ti ritmika miatt).
A tartalom tkp. stimmel, a vad fájdalom egy lélekben ébren tartja a magányt. A lélek hallgat, és nem önti ki magányát, mert az kioltaná a csillagokat… Szép költői kép!!! Igaz, nem búról és szórásról van szó, hanem magányról és kiöntésről…
Szóval, összességében nem a legsikerültebb fordítása Ferinek, de kíváncsi vagyok Attila véleményére és fordítására is! Mert 100%, hogy már ezt fordította. Én még nem, de magam is megpróbálom valószínűleg… Feri, bocsi, bocsi, de a 200 Rilkéhez a Bábelen természetesen gratulálok!!!
Üdv: Dávid 🙂
Kedves Dávid,
ez a 20 éves Rilke, szerintem ez látszik is a versen. A ritmikát illetően különbözik a véleményünk. A rímekről: Németül a 2. versszakban valóban a német tiszta rímek elvárásait nem ütik meg, asszonáncnak – ami a magyarban gyakori – simán megfelelnek, nem csak az általad említett utolsó szótagokban, hanem mindegyek előtte álló szótagban is. A sormetszésekbe bele sem megyek, mert szerintem másként van, a magyar ritmussal nekem semmi bajom. De nem hiszem, hogy védekeznem kéne, a továbbiakban nem is fogok. Szabad a pálya.
Attila megoldását szívesen látnám. Kosztolányiét, Szabó Lőrincét vagy Tóth Árpádét szintén. És természetesen a Tiédet is.
Egyébként a hímrím és nőrím pl. Trakl “Im Herbst” c. versében hogy is van?
Tedd fel ide, légy szíves, németül, mert ez nincs benne a “Klasszikus német költők”-ben… Amúgy lehet a sorvégeken “ti-ti” és “tá-tá” is, ez se nem hím-, se nem nőrím… Lehet, hogy a Trakl is ilyenekkel operált az “Ősszel”-ben…
Te feltetted a Bábelre, ott van németül is.