Tudatta(la)nul

Néha elgondolkodom a
tudattalanon:
hogyan működik vajon az én
tudatfolyamom?

Freud nélkül is megértem
az álmot?
Őriz agyam kérge más
világot?

Mi irányít: érzelem vagy
puszta ész?
Melyiké az erősebbik
acélkéz?

Mikor csókba olvadok,
megszólal-e az elme,
vagy kiolt mindent a szív
szerelme?

Mit követ, aki bölcs? Dobbanást
vagy kattogó kerekek hangját?
Mi hozza meg a fáradt ember
nyugalmát?

Meddig kell még tanulnom és
tapasztalnom, hogy megértsem,
mi az Elv, ami szerint kell
nékem élnem?

És nem t u d o m, de érzem:
ahová már nem terjed ki az agy,
amit nem ismer se orvos,
se más: ott – legbelül – Te vagy.