néha mégis azt hiszed lehetne
változtatni azon ami már volt
mert talán nem azonnal kövül be
a múlt az agyadba – de ne gondold
hogy valaha tudsz majd felejteni
hogy valaha más lesz ami történt
hogy valaha el tudod engedni
a pupilláján villanó tört fényt
a tudatod mellett – hát ne gondold
minden amit a jelen lerombolt
kőbe vésik örökre úgy marad
és igen hiába hát a bánat
soha semmi nem nő már utánad
egyedül maradsz a romok alatt
2 hozzászólás
Kedves Marlow!
Jajj…:) József Attila-Tudod, hogy nincs bocsánat feeling-je van, ami gondolom direkt történt(a címből és egyéb dolgokból következtetve), mert ennyi utalás nem valószínű, hogy véletlen, véletlenek pedig egyébként sincsenek. Legeslegjobban nekem a második versszak tetszik. Köszönöm, hogy olvashattam, gratulálok hozzá!
üdv:
Zsuzsa
nagyon jónak találom, szép rímek, elgondolkodtató vers.