Látom, s lát a fény
tükör-lelkedben szikrázón
fehér gyolcsban
halványkéken ég…
Tompa hasító hátterek,
felemelnélek, de nem lehet,
melletted
éj csöndjén futok, homogén
mögöttes árnyként
reszketek…
Mi végre szán e sors?
– gondolod,
nekem mind kevés…
hisz bánattal itatok
ezernyi ölelést.
Suhan messzeséged,
barna szemeivel nézi
időm-arcán úszó félhomályt,
zavartan rám kacsint,
s két villanással
visszaveri létem sugarát…
S ott az íriszedben,
ott nézel velem szemben,
óriási fénynyalábod láng-varázsa
elvakít, s átkarolod
testem,
felemelsz, mutatod,
mily szép vagyok,
s közben alant hullanak
a néma csillagok…
széllel lelkem még hadonászik,
bíztatásod ölemben elalél,
s tükörképemre
rálehel a tél…
18 hozzászólás
Nagyon tetszik. Azt hiszem, még sokat fogom olvasni, "elemezgetni" a képeket, szerintem nagyon jól sikerült vers! Szeretettel: Andika
Kedves Andika ! Köszönöm véleményedet:)
Kedves sleepwell!
Olyan érzés nekem olvasni ezt a versedet, mint amikor az ember árnyas félhomályból meg ki a verőfénybe. Előszőr nem lát túl sokat mert elvakítja a fény.
Azután lassan kitisztul a kép és a napfényben sokkal könnyedebb és szebb minden…
valahogy így…
Csodálatos vers
Gratulálok: András
Kedves András! Köszönöm szépen, hogy olvastál:)
Csodálatos vers, nagyon tetszik.
Kedves vagy Rozália! Köszönöm szépen!:)
Jajj sleepwell!
ez a vers gyönyörű…az a tükör-lelked,
ha biztat, higgy neki!
azt a bánatot feledheti…
A telet s leheletét, a tavasz majd elűzi…:)
Kedves Dóra! Köszönöm! 🙂
mit mondhatnék, szép tükörkép 🙂
Tamás! örülök, hogy itt jártál…köszönöm!:)
Szia!
Szép a vers! Legjobban az utolsó négy sora tetszik!
Gratulálok!
Gyömbér
Nagyon szépre sikerült "Tükörkép…", nagyon tetszett.
Üdv.: Zagyvapart.
Olyan amilyen vagy..eltalált, megérintett, szép perceket okozott..
Nagyon grati!
d.p.
Kedves Gyömbér, Zagyvapart és Dini…nagyon köszönöm Nektek!:)
Gyönyörű…..
Köszönöm…
Tisztán megírt, mély gondolatokkal teli gyönyörű a vrsed.
Kétszer is elolvastam.
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Nagyon köszönöm kedves Kata!:)