álomszép vásznat
benne lobog színe
az egész világnak
kelméből készül
manócskagúnya
nem én leszek ki
magára húzza
boszorkány ujja
nem mutogat rám
mézeskalácsát
el nem fogadnám
kemence hevülhet
engem nem süt meg
szívemben bújnak
"veledremények"
már nélkülem száll
repülő szőnyeg
mesém valóság
írja az élet
(szeretlek Téged)
8 hozzászólás
Ez nagyon szép! Próbáltam még szavakat keresni rá, de feleslegesnek érzem. Egyszerűen gyönyörűséges!!!
Kedves Csaba!
Nagyon örülök neki, hogy ez a véleményed 🙂
Köszönöm szépen!
Olyan mesebeli szerelem!:-) Szép!
Szeretettel:Marietta
Az…és élvezem 🙂
Köszönlek, kedves Marietta!
Kedves Éva!
A "veledremények"-nél nincs is mesésebb. :)) Aki így lát túl a mesevilágon, az valóban benne él a mesében. Édes, imádnivaló a versed.
Ölellek: pipacs 🙂
Kedves dreaming!
A valóság néha mesét ír …:)
Versed gyönyörű lett megint!
Előzőleg lehet, hogy nem voltam pontos,
A mesét, meséset-re javítom.
Jó volt újra olvasni versed!
Gratulálok neked!
Jajj de jo ez a vers! Izlelgetem minden sorat, jatekos, kedves, meses! Köszönöm az elmenyt!
H.