Az éjszakába úgy megyünk bele,
A muskotály meg én, mi ketten,
Hogy senki észre nem veszi,
Mitől ver a szívem sebesebben,
Miért remeg, mint megriadt madár.
Nézzük az ég fáradt rózsaszínjét,
Háztetők nagy, szürke lapjait,
Számolgatjuk – egyre nehezebben –
Széthullott és tört darabjait
A játéknak, melynek neve élet.
Tudjuk a lemondás szép művészetét,
El tudjuk hitetni úgy, hogy ne is fájjon,
Be tudunk zárkózni magunkba egészen,
Véletlenül nehogy ránk találjon
Egy ismerősnek mondott idegen.
Belenyugszunk készen abba is,
Amit mások rólunk tudni vélnek,
Ők a jóra intő csengettyűről
Saját példájukon másképpen ítélnek,
Függöny mögül leskelődnek, jó nekik.
Egy dal kísért a föld alól.
Egy őrült asszony sípot nyaggatott.
Ócska dal, de éppen jó azoknak,
Akikben a reményszikra is halott,
Jobb is, ha fel nem éled.
Nekünk (a muskotály meg én),
Ha még maradt kevés eszünk,
Valamilyen megnyugvást jelent,
Hogy túl az Óperencián boldogok leszünk,
Hogy érdemes még, túl az Óperencián.
Ez a kicsi, skandált, buta dallam
Kísért, csitít és felkavar.
Igaz, mint az összes többi közhely,
Hazug, mert mást nem is akar,
Mint elringatni mákony-tengeren.
Milyen iszonyú és mennyire gonosz
Rosszkedvünknek éve, nemcsak egy tele!
De mégis, ha meggyőzően mondaná,
Megpróbálnám, s elmennék vele
Új világba, túl az Óperencián.
7 hozzászólás
Nekem bejön ez a vers. Megfogott a hangulata, a ringató csöndes békétlensége, kitekintése és belső hangjai, csapongása. Tetszett, érdekesen törte a gondolatokat az ötödik sorok leütése is.
aLéb
Hát, verset még nem olvastam tőled, de valószínűleg pótolni fogom e hiányosságomat, ugyanis ez nagyon ott van. Olyan szépen, kellemesen ringatóznak a sorok, a szavak, közben ott van mindemellett az elégedetlenség, egy kis melankólia is. Nagyon tetszik!
Kedves Mária!
Versed telve remek és mélységesen mély gondoatokkal. Soraid is szépen ringatóznak egymás után. Némi hiányt érződik a sorvégi rímek hiányában.
Adalapodra benézve, látom a sok prózádat, nyilván a verssel mostanában próbálkozol.
Mondhatom, hogy apróbb hiányosságai ellenére is, nagyon jó a versed, mert nem üres szavakat takar, hanem mélyen tartalmas. Ezért én jónak osztályozom.
Szeretettel: Kata
a rímképlet xaxax
szerintem elég precíz.
egyébként Márta.
Szeretem a jó verseket! És ez tetszett!!! Üdv. én
Kedves Müszélia!
Kifejezetten verset kerestem tőled és találomra választottam, úgy látom nem bántam meg. Nagyon jó vers, nagyon erős, jók a rímek, a mondanivalója pedig abszolút érthető. Kicsit ironikus, szomorkás, de ott van benne a vidámság szikrája is. A második versszak nagyon ott van, legalábbis számomra! Üdvözlettel: Szilvi
köszönöm, hogy elolvastad.