Én tudok várni. Türelmes vagyok,
Kibírom az éjt, míg a nappal felragyog,
Nem siettetem. Nézz farkasszemet,
A szemhéj nem rezdül, íriszem nevet.
Tudok várni. S ha kínos ez a játék,
Add fel bátran és szállj ki belőle.
A szabályt ismered, a jele rád ég,
Bárhogy szeretnél futni előle.
Tudok várni. Az én játékom ez,
A néma percekkel hősként harcolok,
A csend ősidők óta nevemen nevez,
De szót én tőled sosem koldulok.
Én tudok várni. Nézd, ma itt az óra,
Újra kezdjük. A nyertes itt ki lesz?
Ha tudsz majd nélkülem térni nyugovóra,
Nem szólj semmit. Ne szemrevételezz.
2 hozzászólás
Szép dolog az akarat, és benne a szándék,
De tudatunkhoz társul az ösztön, mint ajándék.
Száz fogadkozást is sírba tesz a félelem,
Hogy szívünk diktál mindig, s nem az értelem.
Szép versedhez gratulálok.
Üdv:
Millali
De bizony, van amikor az értelem diktál.
Köszönöm!
Miléna