Ajkak fénye
A szín a falon
Házakat felfaló végzetes hatalom
Csábító, lángnyelven táncoló
A nő, a szerető,
az akaró,
a romboló démon.
Káprázatos Isten asszony.
És a Zafír, a mindenség ajándéka
Az erő rejtett tartaléka
Nyugodt hullámaival magába fogadó
A férfi, az akaró, tomboló,
de ha haraga életre kel taszító,
csillogó Apolló.
Szabadságukba csókol
a hullámok zsenge szele,
a forró lángnyelvek ölelése
és a vágy örökké éhes szelleme.
2 hozzászólás
Nem rossz, lüktet és dallamos…
/bocsi, a “haraga”=haragja, /
A vers maga nem rossz, a formája engem kicsit megzavart.megbontja az egész mondani valót.Kis odafigyeléssel, szerintem nagyon jó lenne:Szeretettel:Nagy Krisztina