Tűzben járok, merészen
érzem lángolok,
születni vágynék újra,
még nem tudok.
Csendben keresem önmagam
senkik földjén járva,
utam, sorsom véges,
éltem-hiába.
Tűzben járok, merészen
érzem lángolok,
születni vágynék újra,
még nem tudok.
Csendben keresem önmagam
senkik földjén járva,
utam, sorsom véges,
éltem-hiába.
3 hozzászólás
Mivel ezt (és a többi versedet is) megírtad, már nem éltél hiába 🙂
Hanga
szia Aysa!
Köszi az olvasást és a bíztatást!
Remélem igazad van és megtaláltam, most már csak meg kellene tartani
valahogy.
üdv
leslie b
Írásaidban, mindig újjá születsz…
Élted nincs hiába, sokaknak adsz, commentjeiddel vigaszt.
Szép a vers. Gratulálok!
Üdv: Lyza