Üdvözlet a Balcsi mellől

A föveny ezüstös brokát,
A járdán illó lábnyomok.
Puffadt testek, zsíros tokák,
Kisbaba fenekén homok.

És csöpög rám az izzadt ég,
Egy gyerek fagylalttól olvad.
A nap sós, amorf lángos, és
Tejfölök közt araszolgat.

Aki gyúrt, aki nem, megyek!
Sikerül a vízbe férnem.
Sörhasak pattognak, rezes
Bőrű öregek a stégen.

Legyél te is beavatva:
Öt sör, és veled az erő!
Itt kozmikus öntudatban
Puhára fő száz agyvelő.

Szellőcske nyalta nyárfa lomb,
Zöldes vízben fele-sellők.
Ki nem jár strandra, mind bolond!
Üdvözlet a Balcsi mellől!