Úgy vártalak, mint hajnali rét a harmatot.
Elképzelni tudtam csak, picinyke alakod.
Milyen lesz puha szád, fürkésző kis szemed?
Milyen lesz csillag tekinteted, ha ajkad rám nevet?
Úgy vártalak, mint szél az enyhülést,
Hogy megpihenjen két felhő lágy ölén.
Láttam rólad, érdekes képeket,
Mi nem több csak álom, és puszta képzelet.
Úgy vártalak, mint szerelmes a forró csókokat.
Milyen lesz az érzés, mikor először karomban tartalak?
Mikor egy szív, egy dobbanás, ketté válik.
Mégis egyek ők, Mindhalálig…
6 hozzászólás
Szép ez a várakozás:) Anyává válni tényleg hatalmas öröm.
Üdv: Klári
Szépséges lett ez a versed!
Szeretettel gratulálok: Ica
Csodaszép sorok!
Gratulálok:sailor
Köszönöm szépen mindenkinek! 🙂
Drága Mishu,
csodaszép, mint mindig 🙂 Már vártam, mikor érkezik ez a versike, de megérte rá várni, elképesztő 🙂
Szeretettel,
Jodie
Kedves Jodie!
Köszönöm! Örülök, hogy nálam jártál.