a gyönge fény, ahogy mindent átölel,
hideg rögökben élni kezd, felsóhajt a láz.
a szavak helyett a csönd is megfelel,
s ölelnélek én is, mint a fény – ne fázz
mint nagymamák érett mosolyában,
az őszinte tavaszban él a nyugalom.
szívem gyermek: ó! nézd a vágyam:
csak mosolyod nyugalmát akarom.
a tócsákba óriás szemével néz az ég:
mélység és magasság összeforr a kékben.
én szeretnék a szemedbe nézni még,
s hazát találni, otthont mély színében.
a mindenséget hordozod magadban,
és a mindenség ölébe véve hord.
ezt itt megírtam, na és most az van
hogy ha ez megérint, hallgass rádiót!
10 hozzászólás
jójójójó. és meglepő vége van. jó.:) nagyonis.
a mindenséget hordozod magadban,
és a mindenség ölébe véve hord.
Te őrült vagy! 🙂
ennek akkor most örüljek? 🙂
buli van a háznál
na, most akartam írni egy jó kis kommentet, hogy uh ez így és azta…
aztán lejjebb pörgettem, és nem ott figyel már egy?
mindenesetre már megint megtetszett:)
nekem is tetszett…
szinte végigsiklottam, beleolvadtam olvasás közben….és az utolsó sor mint valami trambulin repített ki a siklásból….
Gratula!
Kedves lowcallbus!
Annyira jellemző Rád ez a kettősség, a komoly mélység ahogy kergetőzik az őrült komolytalansággal, játékossággal, könnyelműséggel. Úgy érzem, nem tudod ezt a két hozzáállást magadban integrálni. Öniróniát érzek a megfutamodásban, mintha nem tudnád elfogadni, hogy mindezt te írtad, hogy ez is te vagy. Helyette frappánsan elmenekülsz – és ez is a te stílusod, ebbe is otthonosan mozogsz, a kortárs irodalomban megszokott játékos, groteszk, ugyanakkor kiábrándult, keserű humorban. Talán még könnyebb is ebben mozogni számodra, mint a mély oldallal szembenézni – mindemellett igenis mély érzéseket, valamiféle fájdalmat érzek az utolsó két sorban, mellyel megszöksz az addigi érzésekből.
Kíváncsi vagyok, miért érdekelnek a vélemények…
Különleges, ahogy ez a két értékrend, ez a két arc verseng a műveidben – és nem csak a műveidben, úgy érzem.
Üdv: Dávid
Szia!
Örülök, hogy benéztél ide! Ezt a verset amúgy tényleg kb. két perc alatt írtam, és görbetükörnek szántam. (ellenben részben egyetértek azokkal, amiket írtál – csak nem ennek a versnek a kapcsán 🙂
misi
Hm..érdekes a versed címe, valahogy nem is illik hozzá, amolyan figyelemfelkeltés céljából lett, nekem úgy tünik. De ez csak észrevétel. Látom szeretsz játszani a szavakkal, ahogy minden költő vagy alkotó és ez így is van jól. Talán pont azért tetszik, mert nem egyszerű vers, nem szokványos.
üdv:Eddie
megint tetszik. az utolsó két sorral, de én azokat külön venném.
a mindenséget hordozod magadban,
és a mindenség ölébe véve hord.
ezt itt megírtam, na és most az van
hogy ha ez megérint, hallgass rádiót!
pont így. de mivel nem én írtam, nem sok beleszólási jogom van. 🙂