Egy gondolat ráunt arra, hogy nincs,
és a semmiből kilépni vágyott,
hogy azt saját kedvére formálhassa,
és őrült vágyának teremtsen világot.
E különös vágynak eleget téve
egy álom álmodta meg önmagát,
a semmi sehol-nem-létébe lépve,
elképzelte önlétét a világ.
Azzal, hogy kitalálta azt ami van,
rejtve egy leheletvékony fátyolban,
a nincset jelentéssel ruházta fel:
egy lepel, ami egy világot lep el.
Forradalmi dolgokat talált ki:
teret, hol álmát továbbálmodni lehet,
ami szövetként változik és nő,
amint lassan fesziti szét az idő.
Fényt, hogy az űrt vibrálással töltse meg,
abból anyagot valamint szellemet,
szemeket, hogy felnézzen álmára,
és ragyogott, immár istenné válva.
13 hozzászólás
Nagyon tetszik! Megkérdezhetem, hogy tudatosan írtad a verset úgy ahogy, vagy csak úgy jött? 🙂
Üdv. Tamás
Te vagy az első hozzám szóló! 🙂 Köszönöm a dícséretet.
A kérdéseddel kapcsoladban, igazából elég sokat bíbelődtem vele, hogy ilyen legyen, de sok olyan elem is van benne, ami csak úgy jött. Igazából elkapott egy gondolat, azt leíratm, aztán nekiálltam cicomázni. A versnek pontosan melyik vonására kérdezel rá?
Levi, ez egy egészen kiváló vers. Gratulálok.
Nagyon örülök, hogy ilyen dicséreteket kap a versem.
Köszönöm szépen!
Az Univerzum ilyen. Elképzeltem! Tetszik!
Selanne
A világegyetem izgalmas téma, s megfejthetetlen.
Jó elmélkedés.
mesako
Köszönöm szépen mindenkinek a kommenteket. Lenne egy kérdésem, remélem valaki válaszol. A vers címe mellett, az adatlapomon, záró jelben van pár plusz adat. Az egyikre rájöttem, hogy a hozzászólást jelenti (hsz), de nem vagyok biztos abban, hogy mit jelent a másik, az (o) betűkód. Mi az?
Jó kis elmélkedés…
Remekül összehoztad!
Szeretettel olvastam: Tünde
Kedves Levi!
Igazán érdekes a versed, egy gondolkodó ember értelmes sorai a világmindenség csodájáról! Mert, hogy csoda az egészen biztos, oly gyönyörűséges és meghitt, hogy mióta élek szinte szájtátva figyelem a csillagok éji világát, s egész törvényszerűségét! Minden a szemünk előtt van, de mégsem tudjuk meglátni az alkotóját, pedig minden háznak van építője, így a világot is valakinek fel kellett építenie ha nem is lehet Őt látni!
Gratulálok Neked! Az O betű azt jelenti, hányan olvasták művedet! Üdv: Zoli
Köszönöm a hozzászólásokat, tényleg jól esik ezeket olvasni,
és az "o"-magyarázatot is! 🙂
Amikor ez elkészölt, írtam hozzá egy kommentet is, amit most meg szeretnék osztani. Íme:
Csodálom az ősröbbanás elméletét. Széditő, sőt talán lehetetlen abba belegondolni, milyen is az a "NINCS", a semmi, ami a világ keletkezése előtt (állítólag) "volt", hiszen létünknek már maga az alapja, mint az a szóban is benne van, a létezés, az a tény, hogy vagyunk, hogy VAN valami.
De mégis volt egy ilyen állapot, azt mondják legalábbis, a "SEMMI" állapota (talán kicsit olyan, mint amilyennek Istent mondják, nem lehet szóval megnevezni, mert akkor elveszti a lényegét – hiszen a szó már valami), amibe az elmélet szerint… figyelem(!) gyakorlatilag belerobbant a LÉTEZÉS. Úgy hivják (legalábis az exisztálók – a létezésen innen lévők) hogy…
szingularitás: egy rendkivül kis pontban (talán sehol – semennyi), rendkivül nagy mennyiségű anyag (talán minden – végtelen).
CSODÁLATOS elképzelés a világ keletkezéséről, de ami még csodálatosabb, hogy ez valóban nem egy vallás… (?!) hmm…
Mint vers, nagyszerű! Mint elmélet, szintén. Végigvezetted rendesen, hogyan kezdett a Semmi észlelni, gondolkodni, hogy Valami legyen belőle: gondolat, ige, ember és isten. Tényleg nagyon jó. Persze az már filozófiai okoskodás, hogy a "semmit" és a "valamit" a mi, szűk, földhözragadt emberi agyunk találta ki. Semmi, soha nem létezett, de a Valami léte is kérdéses….
Na igen, az okoskodás az egyik kedvenc időtöltésem… 🙂
Köszönöm a jó szavakat Bödön.