Sötétség, hideg, és üresség
Kihunyt belül minden fény.
Zúg odakünn az északi szél
Megjelenik a sarki fény fény!
Mikor süt rám a napsugár újra?
Mikor térnek a madarak vissza?
Csak a néma csend, és üresség
Fáj, ahogy sír a sarki szél.
A csendben üvöltve sír; és fáj!
Megfagyott ajkam nyitnám már!
De mindez csak gondolat marad
Szememben könny, s a fájdalom mar.
4 hozzászólás
Kedves Anikó!
Nemsokára itt a tavasz, rügyeznek a fák, kinyilnyk a tulipántok, és ha akar, ha nem az embernek a szive is másképp dobog, és még mosolyogsz is. Tudom erre biztossan azt mondod mint Francois Garagnon:
"Tudod, kerültem már nagyon elkeseredett állapotba. Nos, arra jöttem rá, hogy semmi mással, csak a mosoly aranysugarával tudom szétoszlatni a bensőmben lebegő ködöt. Erre azt fogod mondani: nehéz mosolyogni, ha az ember boldogtalan. Ez így is lenne, de a mosolyt tanulni kell. És hamar rájössz, hogy sokkal nehezebb boldogtalannak lenni, ha mosolyogsz."
Próbáld csak meg,és rájössz, hogy igaza van.
üdv Tóni
Kedves Anikó!
Mikor elolvastam a versedet, – s mielőtt megláttam volna Toni gondolatait – nekem is az jutott eszembe, hogy az ilyen csúf, sötét téli napokon az ember hangulata is sötét. Ilyenkor arra kell gondolni, mint Toni mondja, hogy jön a tavasz, s ha kisüt a nap, nyílnak a virágok, már nem gondolunk és nem halljuk a kellemetlen sarki szél kellemetlen suhogását és a hangulatunk is más lesz.
Fogadj el tőlem egy jó tanácsot, a gondolataim-érzéseim gyűjteményéből:
„SZOMORÚSÁG
Ne mélyedj el a szomorúságban. Az élet szép.
Nézz körül, mert minden tavasszal kizöldül a rét,
virágok nyílnak a mezőn, a fákon madarak csivitelnek.
Emberek vesznek körül, akik szeretnek, ha Te is szereted őket!
Ne szomorkodj! Örülj az életnek!”
Gondosan megalkotott versed tetszik nekem.
Szeretettel: Kata
Kedves Tóni:)
köszönöm hogy nálam jártál, és remélem hogy a tavasz meghozza a várva várt csicsergést, és az életkedvem.
szeretettel ölellek
Anikó
Kedves Kata!
Örülök hogy nálam jártál, és remélhetőleg ez változni fog….
Épp ezért most feltettem egy régebbi versemet, ahol még nyoma sem volt , vagy csak időnként a bánatnak.
A kedves egyszer majd csak vissza tér….és a régi lesz….
Szeretettel ölellek
Anikó