egy pillanat,
egy emlék
mi megmarad
belőled
szótlan
halálos ítélet;
őrjítő vágy
és vezeklés
pusztító
tűzvihar,
a halál gyönyöre
utolsó mosolyod…
örökké belém égett.
utolsó mosolyod…
By Jodieegy pillanat,
egy emlék
mi megmarad
belőled
szótlan
halálos ítélet;
őrjítő vágy
és vezeklés
pusztító
tűzvihar,
a halál gyönyöre
utolsó mosolyod…
örökké belém égett.
6 hozzászólás
Kedves Jodie!
Versed mélyen hatott rám. Azt, hiszem ugyanazt érezzük. Ugyanezzel a cimmel nekem is van egy versem. azt hiszem ugyanarról szól. Ne szomorkiodj!
Barátsággal Panka!
Kedves Jodie!
Rendkívüli tartalma és formája tetszik a versednek. Azonban fogadj el tőlem egy tanácsot.
Szerintem a versírásra is vonatkoznak bizonyos szabályok. Arra gondolok, hogy mint bármely más írásnál, mondatokba kell foglalni a gondolatainkat: tehát nagy betűvel kedjük (az írásjelekkel semmi gond, sokan azt is elfelejtik). Ne haragudj érte, ez baráti jótanács, a döntés a Tiéd.
Kata
Nekem tetszik így a vers, mert erősebb a sodrása. A nagy kezdőbetűkkel, írásjelekkel megtörne a lendülete, ami ennek a versnek az egyik erénye. Nem minden vershez passzol a szabad forma, de ehhez igen.
Sziasztok, köszönöm a hozzászólásaitokat!
Jónéhány versem íródott szabad formában, ennek valóban az az oka, hogy a nagy kezdőbetűk megtörik a lendületet, mindamellett, hogy a hangulat, amit tükröz, kis kezdőbetűket kíván (nekem).
Egyúttal azt is gondolom, hogy a költészet attól gyönyörű és szabad, hogy benne lehetőséget kapunk áthágni a szabályokat – legyen az nyelvtani, témabeli, vagy más.
Köszönettel, Jodie
Nagyon szép ,kedves Jodie,gyönyörű,üdv:Szekelyke.
Én értem ezt a verset, így szabadon, (én sem tudok másként alkotni) mert így tükrözi vissza azt a hihetetlenül kegyetlen érzést, amikor azt érezzük, egyedül vagyunk és csak lebegünk a semmiben.
Nekem így tetszik.
Hanga